Pribojszky
Mátyás
Szulizni tudni kell!
(Szín:
szerény szobabelső, három szék, vagy kisebb fotel vesz
körül egy dohányzóasztalt, ami körül játszódik a jelenet. Személyek:
Szerző (Sz.)
Haskó (H.) Tsz elnök, kövér, nagy darab ember, harsány, erőszakos, parancsoláshoz szokott. Falka(F.) süketnéma kultúros. 1989ben vagyunk. Fekete Sándor (F) a citerások vezetője
Haskó (H.) Tsz elnök, kövér, nagy darab ember, harsány, erőszakos, parancsoláshoz szokott. Falka(F.) süketnéma kultúros. 1989ben vagyunk. Fekete Sándor (F) a citerások vezetője
Sz. ........ A
dohányzó asztal mellett ül és unottan újságot olvas
H............ Nagy
zajjal belép, szinte berobban
H............ Jó
napot! Itt lakik a citeraművész?
Sz.......... Igen.
Mit tehetek az urakért?
Sz.......... Kérem, ahogy óhajtják. Miben
segíthetek önöknek? Foglaljanak helyet. Egyáltalán
kicsodák önök?
H............ Ja, azt még nem mondtam?
Hogy lehet, hogy nem ismer meg? Mert azért engem, mint elnököt, illik ismerni,
ugye, de jó, bemutatkozom, nem kerül semmibe. Az én nevem Haskó Péter, ez a
kuka meg itt a Falka Ferkó, a kultúros. Süketnéma szegény, amúgy nem rossz
gyerek, ilyen semmi munkára épkézláb embert ugye nem nélkülözhetünk, ennek meg,
szegény fejinek is meg kell élnie valamiből.
Sz.......... Szép! Süketnéma kultúrfelelőst
még úgysem láttam. De még mindig nem tudom, mit kívánnak tőlem.
H............ (Kissé felemelkedve
ültéből, előrehajolva kérdezi): Állítólag, maga művész, igaz ez? Feleljen,
de őszintén ám!
Sz.......... Állítólag?
(fanyarul nevet) Sokan mondják.
H............ Akkor jó! Merthogy velünk
kell jönnie a falunkba, Donkapusztára, itt van közel, alig 40 kmre
Békéscsabához Nem igazi falu még ez, tudja, azelőtt csak egy kis tanyaközpont
volt, de amióta én vagyok a Tsz elnök, ugye, más lett a helyzet, kitalpaltam
ugye a községi rangot is a falunak. Most meg, hogy jönnek a hollandok, merthogy
híresek vagyunk ám rohadtul, mert nekünk vannak a legszebb pulykáink, a
hollandok meg viszik, mint a cukrot. Ezért is akarom, mégpedig sürgősen, hogy
nálunk legyen az ország legjobb citerazenekara. Tavaly akkora fapapucsot hoztak
az asszonynak, hogy abban fiadzott meg a cirmos. Négyet fialt! Négyet! Fel
tudja fogni, mennyi az egy macskától? Még most benne lakik a kölykeivel együtt.
Nem baj, hagyom őket, hadd lássák csak a hollandusok, mennyire megbecsüljük az
ajándékukat. Szóval, akkor jön?
Sz.......... Azért ez nem ilyen egyszerű,
este nekem fellépésem lesz a fővárosban.
H............ Ugyan már, mondja le, itt a
telefon!
.............. Hivatkozzon rám,
lehetetlen, hogy az én nevem ne ismerjék.
Sz.......... Pedig
előfordulhat, s akkor mit mondok?
H............ Semmit, ez fontosabb! (pakolászni
kezd). Na, kapja össze magát, maga is, aztán ne húzzuk itt az időt. Majd
útközben lesz időnk beszélgetni.
F............ előkapta hóna alól az
aktatáskát és azzal hadonászott az elnök orra előtt. Az dühösen ráordít:
H............ Pofa be! Mit akarsz már
megint? Látja, ez a baj, ezzel az emberrel, állandóan közbeszól. Majd a
kocsiban elintézzük. (Tuszkolni kezd mindenkit ki a lakásból a Sz.t
is.)
2. jelenet.
(Szín
klubterem, vagy iskolaterem. Elöl hosszú asztal, rajta citerák, vagy olyanszerű
tárgyak, a falon iskolatábla, hozzá kréta, személyek: a citerazenekar © tagjai, kb. 8 fő + H+Sz.
Sz.......... Jó
estét, emberek!
©............ udvariatlanul,
sőt tüntetőleg elfordulnak Sz. től.
Sz.......... Ejnye, emberek, miért ilyen
ellenségesek velem, még a köszönésemet se fogadják. Szép kis vendéglátás,
mondhatom!
F............ (morc arcot vágva)
Nézze, jó ember. Mi nem haragszunk magára, azt se tudjuk, kicsoda, micsoda,
meg, hogy honnan szalajtották, nem is érdekel bennünket mi csak azt mondjuk, de
azt előre megmondjuk, hogy mi nem tudunk és nem is akarunk szulizni.
Sz.......... (Nagyon álmélkodik). Ha
nem, hát nem. Ha nem megy, hát ne erőltessük. Sokkal nagyobb baj, hogy bizony
nekem fogalmam sincs, mit jelent az a szó, hogy
szulizni. Nem magyarázná el, kérem.
H............ Micsoda?!! Azt meri mondani,
hogy nem tud szulizni? Hát miféle ember maga. Még, hogy művész! Francokat! (közben
a citerások arca felderül és csöndesen röhincsélnek egymás közt)
Sz. ........ No de kérem! Miről van szó?
Kikérem magamnak ezt a hangot. Honnan kellene ismernem ezt az átkozott szulizást.
Én nem mezőgazdasági szakember vagyok, hanem zeneművész.
A
Halljátok? Ez a mi emberünk.
B Az elnök megszuliztatná talán még a malacokat is, ha el nem zárják
előle.
C ... No elnök, most mi lesz, fegyelmit ad
a pesti művésznek is?
F............ Nézze, jó ember, mi nem
akarjuk magát bántani, de beszéljen őszintén.
A .... Semmi
kedvünk még egyszer fegyelmit kapni, így is rajtunk röhög az egész falu.
B .. Két
kérdésre válaszoljon, de őszintén ám, mert (és itt felmutatta hatalmas
ökleit)
Sz.......... Kérdezzenek.
Becsületemre mondom, hogy őszintén válaszolok.
F............ Jó, hiszünk magának. Az első
kérdés. Tényleg nem tud szulizni?
Sz.......... A jó ég áldja meg magukat,
hányszor mondjam, hogy még a szót sem ismerem! fogalmam sincs, mit jelent.
Halljuk a második kérdést.
F............ (Kissé közelebb húzódott),
bizalmaskodva kérdezte: Semmi baj, ne idegeskedjen: citerázni tud?
Sz.......... Hogy az ördögbe ne tudnék,
ebből élek, ez a foglalkozásom, azért neveznek művésznek.
C............ És
szulizni nem tud.
Sz.......... Na, most aztán elég. Ha nem árulja
el, mit jelent ez az átkozott szulizás, egy percig se maradok tovább.
F............ Nagy szégyenünk ez nekünk.
El ne mondja, valahol Akkor most elmondok mindent. Szóval, az úgy történt, hogy
egy napon az elnök beállított egy fura nővel, akit szintén nem ismertünk.
3. jelenet
(a szín ugyanaz, szereplők bővülnek, érkezik Dr. Szerémi
Szeréna tudósasszonyság(dr)
dr........... Jó
napot, emberek, az elnök urat keresem.
H............ én
vagyok, üdvözlöm.
Figyelem, emberek! Bemutatom maguknak
dr. Szerémi Szeréna népzenekutatót, aki olyan okos, hogy amit ő nem tud, azt
már nem is érdemes tudni. Nem akarok túlozni, de lehet, hogy még nálam is
okosabb. Azért hozattam le, drága pénzért, hogy kitanítsa magukat, hogyan
lehetnek az ország legjobb citerásai. Úgy hallgassák a szavait, mintha szentírást
hallanák, vagy mintha én mondanám. Meg vagyok értve? Jó!
Kezdheti!
Dr.......... Köszöntöm
önöket, kedves népművészek! Szívesen jöttem ide, mert fontos, hogy ne csak
műveljék, de ismerjék is nép-művészetünk tudományos
titkait is, elmagyarázom majd önök-nek, mitől népdal a népdal, miben különbözik a műzenétől, a magyar nótától, amit
legjobb volna örökre elfelejteni, mert giccses. Majd én elmagyarázom önöknek az
igazi népdal legfontosabb jellemzőit, majd egypéldát is bemutatok, hogy világosan megértsék. Többféle
népdaltípusról kell beszélnünk. Először is vannak az új stílusú népdalok, amik
a legközelebb állnak a műdalokhoz, ezért kár vesztegetni rá a szót. Ilyen
például az Este van már késő este, kilencet üt az óra... Értéktelen, felejtsék
el. Vannak aztán a kupolás szerkezetűek, mint például a jaj de szépen esik az
eső. Ez már jobb, ezt ne felejtsék el. Aztán vannak ugyebár az ereszkedő
dallamúak, mint például a Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a víz; egyik
legszebb pásztorimánk. Legértékesebbek az ősi kvintváltó, pentaton dalaink.
Csak gondoljanak a közismert pávadalunkra. Felszállott a páva... (nagy,
kaszáló vezényelgetéssel énekli). Eddig tudtak követni? ( citerások
bambán merednek maguk elé, látszik rajtuk, hogy egy kukkot se értettek az
egészből, egyedül az elnök válaszolt)
H............ Igen! Minden világos!
dr........... Akkor
jó, különben is, részleten beszélünk majd a paraszti életről, hogy
gyűjtőmunkájuk során közelebb kerüljenek az adatközlőjükhöz.
F............ vagyis
majd valami adatokat kell leadnunk. Nem baj, megszoktuk.
dr........... (Felháborodva
néz rá) De kérem, ne szóljanak közbe, micsoda modor ez!? Egyébként se arról
van szó, hogy önöknek kellene adatokat adniuk, hanem népdalokat kell gyűjteni.
Szoktak gyűjtőmunkát végezni?
A............
Szoktunk, de főleg nyáron, bár az igaz, hogy a kombájn összeszedi a szálakat
sőt, még össze is köti, lehet hordani a keresztbe rakáshoz.
dr........... (idegesen
felnevet) Attól tartok, félreértették a szavaimat én a néprajzi
gyűjtőmunkáról, beszélek, nem az aratásról. Ejnye, ejnye, népművész társak!
Ekkorát nem illik melléfogni
B............ Akkor
mondja úgy, Hogy jól értsük.
dr........... Felírok
ide a táblára egy népdalt, gyorsan tanuljuk meg. Lehet, hogy ismerik is. Rajta!
(és vezényelve, rázendít) „Fekete föld termi a jó búzát, Sűrű erdő
neveli a betyárt” (Csakhogy ő nem szöveggel énekli, hanem szolmizációs
nevekkel, és úgy is írja a táblára). A teremben csönd van, senki nem énekel
vele ;
.............. r’,
r’, m’, r’, d’, l,l,s,d’, l, Z, r’,r’,m’,r’,d’,l,l,s,f,r,
Dr.......... És most figyeljük meg, hogy a
következő sor ugyanez, csak öt hanggal
lejjebb!
H ........... (kényelmesen
rágyújt, de a nő azonnal rárivall.)
dr...........
Kérem, nem dohányzunk a teremben, ez nálam tilos
H............ (Döbbenten leejti a
földre a csikket, látszik az arcán, szokatlan, hogy valaki merészel rászólni,
de a nő tovább ugráltatja), tessék felszedni azt a ronda csikket és kivinni a
teremből! (az elnök sértődötten engedelmeskedik, a citerások kárörvendően
röhögnek).
Dr.......... Miért
nem énekelnek?
F............ Mert
nem tudjuk.
Dr.......... Nem
tudnak szolmizálni. Igaz? Az a gyanúm, népművész társak, de meg ne sértődjenek,
hogy maguk nem tudnak szolmizálni
F............ Hát
persze, hogy igaz, honnan tudnánk, sose tanultuk.
Dr.......... De
népművész társak, itt van minden hang felírva a táblára! (szájához kapja a
kezét és halkan, de értehetően motyog), Lehet, hogy önök soha.... na nem...
az lehetetlen... Bartók.... Kodály...Tiszta forrásból.... maguk amatőrök.
F............ Talán
ha Ön (Dr.-ra mutat) elciterázná, könnyebb volna.
Dr.......... Megőrült?
Csak nem képzeli, hogy én, a képzett, komoly muzsikus nekiállok citerázni? Az
maguknak való, népművészeknek, legalább addig se a kocsmában ülnek. Végeztem
magukkal! Hihetetlen, még szolmizálni se tudnak!
Dr.......... Leroskad
a székére, homlokát a tenyerébe ejti, nagyon el van keseredve.
H............ (felugrik
és elbődül) Micsoda?!! Szóval így állunk? Felveszik a drága próbapénzt, de
szulizni nem tudnak? Hát itt már mindent nekem kell tudni? Ne sírjon, majd én
elkapom a mogyoróikat, egy hétmúlva úgy fognak ezek szulizni, mint a
kisangyalok. Bízza csak rám. Egyébként fegyelmit adok az egész bandának! Majd
én megmutaztom, hogy itt rend lesz. Meg vagyok értve? Na, azért! Mára
végeztünk!
Sz.......... Most
már értek mindent. De ne keseredjen el, Sándor, majd én beszélek az elnökkel és
elmagyarázom neki, mi az a szulizás. Egyébként nem maguknak, hanem a hölgynek
kellene szégyellnie magát, mert nem tud az egyszerű nép nyelvén beszélni, mégis
néprajztudósnak képzeli magát.
F............ Akkor kezdhetjük a munkát,
mester!
A Úgy hallgatunk majd magára, mint gyerek az
apjára, ezt megígérhetem.
C De szulizni nem fogunk!
H............ Márpedig
itt szulizni tudni kell!
(függöny)
..............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése